Ki és hogyan tanul a gyerekével?
Ti szoktatok együtt tanulni a gyerekekkel? Vagy csak kikérdezitek? Vagy egyáltalán rá sem néztek, hogy mi volt a lecke? Egyáltalán jó-e, ha a szülő együtt tanul a gyerekkel? Kérdések, tapasztalatok, ötletek, hogy csak jó jegyek érkezzenek haza.
Kinek a dolga a tanulás?
Rögtön itt az elején szeretném tisztába tenni a dolgokat, hogy igenis sok miden változott azóta, hogy mi szülők iskolába jártunk! Mások az elvárások, másképp tanítanak dolgokat, új módszerek vannak! S igen ezeket nekünk el kell fogadnunk! Higgyük el, amit mondanak a gyerekek, s ne veszekedjünk velük, hogy bezzeg az én időmben az így meg úgy volt. Most így van, s nekik kell megtanulniuk, nekik kell dolgozatot írniuk, s nekik kell leérettségizniük.
Tanítsuk meg tanulni
Az önálló tanuláshoz vezető legjobb út, ha megtanítjuk a gyerekeinket tanulni. Ehhez viszont nagyon fontos, hogy következetesek legyünk. Főbb szabályok:
– ha hazajön az iskolából – s nem a napköziben írja meg a leckét – akkor kis pihenő után üljön le egy nyugodt helyre s ott kezdje el a tanulást
– teremtsünk valóban nyugodt helyet – ne menjen közben a tévé, rádió. Ne telefonáljuk mellette, ne hívjunk vendégeket, ne tegyünk kis nasikat mellé. Ez az idő a tanulásé!
– állítsunk órát mellé, s igen, időre tanuljon. Tanítsuk meg beosztani az idejét! Nézzük át, hogy mi a lecke, tegyük sorba, hogy mivel kezdjen, s ha kell segítség, akkor megbeszélhetjük! De hagyjuk egyedül tanulni!
– legyen leckefüzete – főleg a kisebbeknek fontos, hogy tudja követni, s ne felejtse el, hogy mit adott fel a tanár.
– amikor lejárt az idő, ellenőrizzük, hogy kész lett-e. S, ha látjuk, hogy elakadt, akkor segítsünk.
– ha úgy gondoljuk, hogy a napköziben megírt leckét ellenőriznünk kell, akkor arra is szánjunk külön időt, amikor odafigyelünk, közösen elolvassuk, esetleg kijavítjuk azokat.
Kikérdezzük-e a leckét?
Tapasztalatból tudom, hogy sokszor segíti a gyerekeket, ha kikérdezzük a leckéjüket. Akár egy egyszerű szótanulásról van szó, akár komolyabb dolgozatra készülve. Csak zárójelben jelzem, hogy nemrég én 22 db. magyar érettségi tételt hallgattam végig. Ezek a kikérdezések, sokszor nekünk szülőknek is élvezetes, főleg ha olyan témákról mesélnek, amelyeket korábban szerettünk, vagy épp teljesen új megvilágításban mondja el. Másrészt növeli a gyerekek önbizalmát, ha felmondhatja, megbeszélve tanulhat!
Csak össze ne vesszünk!
Amire viszont nagyon figyeljünk oda, hogy egy közös tanulás sokszor a jó szülői kapcsolat rovására is mehet! Én emlékszem, hogy apámmal rendszeresen összevesztem a matek leckénél, s mikor szegény már feladta, akkor jött a matektanár. Higgyük el, hogy sokszor egy jó magántanár sokat lendíthet a tanulási nehézségeken. Ne próbálkozzunk olyanokat elmagyarázni nekik, amelyeket mi sem értünk, ezeket bízzuk a szaktanárokra. Megéri!
AK
